Emberi jogok - szakembereknek

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. 

Az emberi jogok alatt azt értjük, hogy léteznek olyan jogosultságok, amelyek az embereket emberi mivoltuknál fogva illetik meg, amelyeket nem az állam teremt, de köteles elismerni és tiszteletben tartani, és amely jogok minden embert egyenlően illetnek meg. Az emberi jogok tehát olyan erkölcsi és egyben alanyi jogok, amelyek azon alapulnak, hogy a jogosult emberi lény, akit emberhez illő bánásmód illet meg.” (Halmai és Tóth definíciója)

Az emberi jogokat levezethetjük a francia forradalom jelszavaiból is, hiszen történelmileg is ebben a sorrendben váltak fontossá és elfogadottá: szabadság, egyenlőség, testvériség, melyet ma szolidaritásnak mondanánk.

Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. 

A hatalom és különösen az állam túlkapásaival szemben az emberi jogok rendszere nyújt hatékony védelmet az egyénnek vagy a csoportnak.

Mivel az emberi jog alanyi jog, ebből az következik, hogy az én jogosultságom másokra kötelezettséget ró. Mindenkinek (így nekem is) jogom van például a tisztességes eljáráshoz, az államnak tehát ezt biztosítania, garantálnia kell. A jogi garanciáknak azt is szolgálni kell, hogy jogsérelem esetén, lehetőségem legyen jogorvoslatra, és a jogsértést elkövetőt valamilyen szankció sújtsa.

Mint látható, az emberi jogok leginkább az egyén és az állam viszonyrendszerében értelmezhetők. Ahol megfelelően érvényesülnek az emberi jogok, ott az egyén nem alattvaló többet, hanem állampolgár, és egy jogvitában azonos megítélés alá esik, mint maga a közhatalom vagy annak valamelyik intézménye (pl. a rendőrség vagy egy önkormányzati hivatal).

Az Emberi Jogok Európai Egyezményét 1950-ben fogadtak el Rómában. Az Európa Tanács összes tagországa megerősítette, és vállalta, hogy az egyezmény rendelkezéseinek aláveti magát. Értelemszerűen mind a 27 uniós tagállam részes fele az egyezménynek. Ez az egyezmény hozta létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát, közkeletű nevén a strasbourgi bíróságot, amelyhez mindenki fordulhat, akinek az egyik tagállam megsérti az emberi jogait, és az adott országban nem kap elégtételt. Magyarország 1992-ben végén írta alá az egyezményt.

A fogyatékos személyek emberi jogait a CRPD (A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény, röviden az ENSZ Egyezmény), mely megismétli és súlyozva újrafogalmazza az emberi jogokat a fogyatékossággal összefüggésben. 

Az állampolgári jogok a demokráciákban annyiban különülnek el az emberi jogoktól, hogy míg az állampolgári jogokból egy adott ország polgárai részesülnek, addig az emberi jogok – elvben – egyetemesek.